Egy egyszerű rajz gyakran többet mond el, mint a legszuperebb prezentáció, és olyan kreatív energiákat mozgat meg, amik egyébként kihasználatlanok maradnának.
Ha már órák óta zajlik egy értekezlet, akkor sokan kisebb firkákkal szórakoztatják magukat. Az unalom, egy belső figyelmet, fantáziát mozgósít, hiszen a külső, hiszen a formális értekezletek dögunalmasak. A vonal, a kép, a pöttyök, a legkülönfélébb irányú satírozások öntudatlan megnyilvánulások, amelyet beállítódásunk, addigi élményeink, kudarcaink, félelmeink, titkos vágyaink, kreatív tartalékaink, életerőnk, szerelemvágyunk, precizitásunk, munka-alkoholizmusunk, éberségünk, hűségünk, léhaságunk, szabályosságunk, öntörvényűségünk, szorongásaink hoznak létre, és messzemenőkig határozza meg az akkori aktuális lelkiállapot. Érdemes körülnézni az Index blogjában, elgondolkodtató, vajon mi is járt az alkotók fejében. A firkák elemzésében segíthetnek ezek a linkek: 1. és 2.
A firkáknak lehet egy másik haszna is, erre a Businessweek egyik cikke hívta fel a figyelmemet.
Nézzünk néhány példát!
A képek képesek komplex dolgokat egyszerűen és érthetően kifejezni. Az egyik tanácsadó cég vezetője szerint egy hagyományos PowerPoint-os prezentáció alatt az emberek hajlamosak az elszundításra, de amikor elkezd rajzolni, azonnal kihúzzák magukat a széken és figyelnek. A firkák emberi teszik az elvontat és egyszerűvé az összetett dolgokat. És nem mellékesen vizualizálják a problémát, segítik a megértést, valamint a közös gondolkodást.
Tapasztalataim szerint Magyarországon még mindig sokan idegenkednek, mert gyerekesnek tartják, egy komoly ember image-éhez nem illek a rajzolgatás.
Ha firkálásról van szó, akkor nem feledkezhetünk meg Dilbertről és az kitalálójáról Scott Adams-ről sem, aki a meetingeket a legtalálóbban figurázza ki.
